Ötvenéves kor körül is el lehet kezdeni az aktív mozgást!

Riport Kraft Ferenccel

A Facebook előnye, hogy régen nem látott ismerősök kerülnek újra a látómezőnkbe.

Kraft Ferencet, e riport alanyát, gyerekkoromban jól ismertem, aztán hosszú évek után a Facebook-on lettünk újra „közeli ismerősök”.

Rozi: Rá-rákattintottam a FB-on felposztolt fotóidra, és minden képről egészséges, jókedvű ember mosolygott ki rám. Hol kerékpár, hol sílécek társaságában láttalak a fotókon, máskor futómezben jelentél meg.

Nem is leptek volna meg ezek a mozgás-orientált életvitelt tükröző képek, ha nem ötven körülire számoltam volna vissza az életkorod a köztünk lévő korkülönbség alapján.

Mikor kezdtél sportosan élni? A gyerekkortól indult?

Ferenc: Nem gyerekkori indíttatású bennem a mozgásigény. Suta gyerek voltam, az a mindig 4-es érdemjegyet kapó, a kötélmászást kihagyó fiú.

A mozgás és az egészség fontossága sokkal később, az életem egy traumájával összefüggően került be az életembe. Áttételesen egy munkahelyi balesettel indultak a változások, amelyek aztán fokozatosan teljes szemléletváltáshoz vezettek.  A baleset maradandó nyomokat hagyott a szervezetemben, nem folytathattam a munkahelyemen a tanult szakmám, és a baleset következményeként gyakran voltak fájdalmaim. Egyszer Paksra mentünk egy reflexológushoz, és ő megfogott azzal, hogy segíteni tudott egy egyszerűnek látszó módszerrel, a talpmasszázzsal. Akkor és ott elhatároztam, hogy ezzel a gyógyítási módszerrel megismerkedek. Így történt. Korábban azt hittem, hogy a természetgyógyászatra születni kell, de a természetgyógyászati képzés során rájöttem, hogy az anatómiai ismeretek mellett a technikák, módszerek is megtanulhatóak.
A tanfolyam után én is elkezdtem természetgyógyászként, reflexológusként segíteni az embereken. Minden szakmában, így a természetgyógyászatban is rengeteg út kínálkozik a továbbfejlődésre. Én is bővítettem az ismereteimet, elvégeztem a nyirokmasszázs-, majd a svéd masszázs tanfolyamokat is.

A szakmai váltásnál azonban mélyre hatóbb változások is elindultak bennem. Egyre fogékonyabbá váltam a természetes dolgok iránt. Egyre jobban izgatott, hogyan lehet természetesen élni. Egyre tudatosabban kerestem a természetes élet lehetőségeit. Legegyszerűbb az étrendünkön kezdeni. Ma már magam készítem a joghurtot, magam nevelem, kukoricával etetem a disznót, amit levágok. Nem permetezem a kertemben a paradicsomot. Apró dolgok ezek, de fontosak.

A feleségem orvos, és ugyan az európai orvoslást tekinti a gyógyítási tevékenysége alapjának, de a kínai gyógyászat is érdekli, fontosnak tartja a természetes gyógymódokat is. Igyekszünk nem szedni antibiotikumokat, kihagyjuk az életünkből, ha csak lehet, a kemikáliákat is. A család egészére jellemző a természetes életmód igénye, gyakorlása.

Ebbe az egészség fontosságát tisztelő folyamatba épült be a mozgás fontossága is. Régen azt hittem, nem lehet összeegyeztetni a hétköznapi életvitellel a rendszeres sportot, aztán kiderült, hogy remekül megvalósítható.

Először jött a lovaglás.

Barbi lányom lovagolt Kaposváron, ahol tanult, aztán azért, hogy itthon ne egyedül lovagoljon, vettem lovakat, és megtanultam lovagolni.

Síelni 1998-ban kezdtünk el, igazából csak a barátok kedvéért, de annyira megszerettük a feleségemmel, hogy nincs év, hogy kihagynánk, és ha tehetjük, kétszer is megyünk. Gyakran a lányaink és párjaik is jönnek velünk.

De a mozgással kapcsolatos igazi áttörést Gyurinak köszönhetem, aki a fogorvos feleségemnek is dolgozó fogtechnikus. Áttételesen neki köszönhetem, hogy a mozgás szeretete, igénye része lett az életemnek. Mindennap fut a Mandulásban, kerékpározik. Egy fiatalember, pedig elmúlt 70 éves. Csodálattal néztem.

Aztán elhatároztam, hogy én is megpróbálom! Elkezdtem futni, aztán kb. 3 éve kerékpározni, de oly annyira belejöttem, hogy idén már a Pelso Kupán is indulni akarok a Balaton körül. Tavalyelőtt és tavaly is megcsináltam a Balaton körüli kört.

Rozi: És miért kezdtél el a futás után kerékpározni? Meguntad a futást? Új kihívásra volt szükséged?

Ferenc: Igen, a futás számomra egy lassabb tempó, kell ez is,de a táj, a domborzat változatossága, a táv kihívása mind jelentősebb a tekerésnél, mint a futásnál. Már nem okoz gondot, hogy Újpetréről a Kereskedők házáig, ahol masszírozok, bebiciklizzek. De Vasasra, édesanyámhoz is kerékpárral megyek jó időben. Ez a táv összesen 55 km, kettő óra alatt lazán letekerem. Kedvenceim közé tartozik az Úpetre-Orfű-Újpetre útvonal,ami 93 km,ez egy négy órás program.

Rozi: Számoljunk! Hány éves is vagy, és mikor kezdtél el aktívan sportolni?

Ferenc: Ötven vagyok, és jó 3 éve, tehát 47 évesen. Úgy éreztem, hogy fizikailag még képes vagyok rá, hogy elkezdjek aktívan mozogni, és hiszem, hogy ezt még évekig tudom tartani.

Rozi: Mi volt a kulcsmotívum az életmódváltáshoz, az aktív, mozgás-centrikus életmód kialakításához? Az egészséged karban tartásának igénye vagy a kihívás volt az igazán meghatározó?

Ferenc: Először a szervezet, az izmok karban tartásának fontossága. Előttem van édesanyám példája, aki járókerettel jár, a lakáshoz van kötve. Az ízületi problémák jellemezőek a családban. Persze a kihívás is fontos. Nem lehet egy okot megnevezni. Több minden együtt hatott.

Rozi: Egy pillanatra térjünk vissza a síeléshez. Lenyűgözött az egyik fotód, amelyen éppen kelt tésztát, gőzgombóc készült vacsorára. Ilyen van? Síelés után tésztakelesztés, sütés?


Ferenc: Igen, minden este főzök síelés után. Nem viszünk előre készített ételeket. Az egy lényeges szempont nálunk a szálláshely kiválasztásánál, hogy van-e sütő az apartmanban! Viszem a vastag talpú teflonos lábasomat. Viszem a házi készítésű szaláminkat, sonkánkat. Síelés után zuhany, egy kis pihenés, egy pohár bor, aztán készítem a vacsorát.

(Sok érdekes kérdés szóba került még köztünk, egyszer majd összerendezem ezeket is.)

Tudatos táplálkozás, akrupesszúra, meridián torna az egészség szolgálatában

Ebben a bejegyzésben arról olvashattok, hogy az egészségtudatos magatartás lépésről lépésre alakul ki azokban, akik fontosnak tartják a jó életminőséget.  

Amrein Ildikó

Táplálkozás

A nyolcvanas évek végén a kezembe került egy könyv, a Reformkonyha, Oláh Andor orvos-természetgyógyász és felesége, Kállai Klára könyve a természetes életmód és étrend elméletéről és gyakorlatáról.

Ebben a könyvben olvastam először arról, hogy a természetes testi-lelki egészséget hogyan lehet megőrizni. Itt szerepelt egy ábra, amely egy kör szeleteiként szemléltette ehhez a legfontosabbakat, melyek pl. a vegetáriánus étrend, a légzőgyakorlatok, a jóga, a méregtelenítés, gyógytea kúrák, a mozgás, a relaxáció,az önismeret. Mindezt nagyon szimpatikusnak találtam, de a megvalósításával úgy gondoltam még ráérek, hiszen mindezt követni elég „macerásnak” tűnt egy 20 éves főiskolás számára, aki ráadásul albérletben, a lakóhelyétől messze tanul. De az élet másképp rendezte a dolgokat, elhozta Oláh Andort Szombathelyre. Egy végtelen szerény, nagy tudású, kedves, kiegyensúlyozott embert ismerhettem meg személyében, aki a népi gyógymódokról, az étkezés fontosságáról beszélt és néhány versét is felolvasta. Mélyen megérintettek a hallottak, az előadó és a téma meggyőző és hiteles volt. Az előadása után elhatároztam, hogy tanácsait érdemes mielőbb követni, és attól a naptól vegetáriánus lettem.

Szóval az étrend megváltoztatásával kezdődött minden. Aztán lassan sorra került a többi „szelet” is, olvastam a méregtelenítésről, több tisztító kúrát kipróbáltam, éveken át előadásokat hallgattam a táplálkozásról, kurzusokra jártam, ahol sok hasznosat tanultam.

Keresni kezdtem a bajaimra, nyavalyáimra a természetes megoldásokat is. Gyógynövények, népi gyógymódok.  

Test, lélek, szellem és a természet harmóniája

Lótusz virág

Az ember test-lélek-szellem harmonikus egysége, így mindhárom sík hatással van egymásra. Ha ez a harmónia valamilyen oknál fogva felborul, a testünk nyomban jelez. Egy-egy betegségünk oka nem csak a helytelen táplálkozási szokásaink következménye, hanem a lelkünk segélykiáltása is. Több alternatív gyógymódot is kipróbáltam, de meg szerettem volna ismerni a háttérben megbújó okokat is, ezért könyveket olvastam a betegségek lelki okairól. Több éven át asztrozófiát is  tanultam, hogy jobban megérthessem magam, a sorsunkat irányító láthatatlan erőket.

Közel 15 évig egy apró faluban éltem, azt lehet mondani a természet kellős közepén. Az ottani élet még inkább elmélyítette bennem a természet iránti tiszteletet. Mindig is csodáltam a körülöttünk lévő békét, megújuló erőt. Ha a természet képes a megújulásra, saját maga gyógyítására, akkor az ember, mint ennek a rendszernek a része is képes rá. Egészségünk megőrzésének, önmagunk gyógyításának kulcsa a saját kezünkben van, ehhez viszont testi, lelki és szellemi szinten is konkrétan meg kell tennünk, amit megtehetünk. Igyekszem tisztán, természetesen élni, gondolkodni, cselekedni.

Akupresszúra, masszázs

Öt évvel ezelőtt egy ismerősöm figyelmembe ajánlott egy előadást.  Dr. Eőry Ajándok orvos-természetgyógyász-akupunktőr laikusoknak beszélt az akupresszúra áldásos hatásairól, egyszerű alkalmazhatóságáról és hatékonyságáról. Annyira megtetszett, hogy elhatároztam, szeretnék többet tudni róla, így elvégeztem a professzor úrnál az akupresszúra tanfolyamot. A legjobb kezekbe kerültem, a professzor úr tudása, szerénysége, életszeretete, embertisztelete példa értékű. Ő az az EMBER – csupa nagybetűvel - aki egész lényével a másik embert szolgálja, aki orvosként nem csak a testet, hanem szavaival a lelket is gyógyítja. Árad belőle a jóság és a szeretet.

Általa ismertem meg a 3-1-2 meridián tornát is. Ez egy csodálatos,  minden meridiánunkat harmonizáló, öngyógyító folyamatokat erősítő gyakorlatsor. Bárki számára könnyen elsajátítható, idősek és fiatalok egyaránt gyakorolhatják. A professzor úr küldetésének tekinti, hogy ezt a tornát minél többen megismerhessék és így kezünkbe vehessük egészségünk megőrzését, saját magunk gyógyítását. Ezért ingyenes a tornán való részvétel. Klubvezetőként nagy örömmel tölt el, hogy a 3-1-2  tornát tavaly óta egyre többen gyakorolják már Pécsett is és tapasztalják jótékony hatásait,  egyre többen ismerik fel az aktív részvétel fontosságát.

Masszázs (www.panarom.hu)

Majd Faragó Lászlótól tanultam kínai masszázst és alternatív nyirokmasszázst (akupresszúrás pontok kezelésével kiegészített nyirokstimulálás). Hatékonyan alkalmazható az immunrendszer erősítésére, méregtelenít, csökkenti ill. megszünteti az ödémásodást, a gyulladásokat, segíti a fogyókúrát, felgyorsítja a gyógyulási folyamatokat, megelőző hatása kiemelkedő.Itt tapasztaltam meg az érintés, a masszázs hihetetlen felszabadító erejét, és azt, hogy kapni és adni is mennyire jó, mennyire fontos! Ahogy távozik a testünkből a feszültség, úgy oldódnak a lelkünkben lévő görcsök, félelmek is. Erősebbnek érezzük magunkat, könnyebben találunk vissza az egyensúly állapotába.

Az Ildikóval készített interjú 2. részét kedden olvashatjátok itt, a blog-on vagy az Egészség-paletta Facebook-oldalán!

Szolgáltatásait elérhetitek az Egészség-palettán, Pécsett, a Dohány u. 7-ben. 

Érdeklődés, bejelentkezés: batairozi53@gmail.com vagy +36 30 2267 595 tel.számon.

Milyen a te életminőséged?

A tegnapi bejegyzésben jeleztem, hogy ma az egészség-tudatosság fogalmához kapcsolódó cikkekből állítok össze egy jó kis rezümét. Azt terveztem, hókolom-pókolom, keverem-kavarom a sok szakszerű gondolatot, hogy egy tartalmas, de emészthető mennyiségű összefoglalót  olvashassatok az egészség-tudatosságról.

Ma meg már a címben az "életminőség" szó szerepel az "egészség-tudatosság" helyett! Ennek az az oka, hogy tegnap óta is alakult, finomodott bennem a mai bejegyzés tartalma. S bár a fenti két fogalom szoros barátságban, sőt rokoni kapcsolatban van egymással, mégis célszerűbb az Egészség-palettán először az életminőség fogalmát körbe járni. Miért is? Mert komplexebb fogalom, mint az egészség-tudatosság.

A cikkek böngészése közben kíváncsiságból megkérdeztem a kilenc éves Marci unokámtól hallotta-e már az életminőség szót, és van-e ötlete, mit jelenthet? 

"Nem hallottam még - mondta, de valószínűleg a jó életet, tehát jó kaját, jó családot, jó egészséget, utazást, ilyeneket."

Dorka, a menyem a következőket sorolta fel: biztonság, egészség, fittség, kevés stressz, kipihentség, kiegyensúlyozottság.

Igen. Az életminőség a számunkra fontos értékekből álló komplex értékrendszer. Ha ezek az értékek megvannak, működnek az életünkben, jól-létben élünk, harmonikusnak, elégedettnek érezhetjük magunkat.
Persze ahány ember, annyi preferált érték és azok kombinációi, vagyis megannyi különböző életminőség. Az életminőség tehát teljesen (teljesen???) szubjektív fogalom. 

Mivel tud többet a "szakirodalom"?

„Az élet-minőség az egyén átfogó elégedettsége az élettel és általános érzése személyes jóllétérõl.

Ez az elégedettség érzés egyénenként változó, szubjektív, de sohasem  független az adott társadalom értékrendjétől, kultúrájától, viszonyrendszertől, amelynek függvényében az emberek mindennapi életüket élik, vágyaikat szövögetik, életcéljaikat megfogalmazzák és megvalósítják. Térben és idõben tehát igencsak eltérőek lehetnek az életminőség kritériumai."-írja Pikó Bernadett az Életminőség és egészségvédelem a modern társadalomban c. tanulmányában.

Az Egészségügyi Világszervezet a következőképpen fogalmazta meg az életminőség lényegét: 

Az életminőség az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, ahogyan azt életterének 

kultúrája, értékrendszerei, valamint saját céljai, elvárásai, mintái és kapcsolatai befolyásolják. 

Szélesen értelmezett fogalom, amely bonyolult módon magába foglalja az egyén fizikai 
egészségét, pszichés állapotát, függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait, személyes 
hitét, valamint a környezet lényeges jelenségeihez fűződő viszonyát.”

Az életminőség  egyik fontos eleme egészség, így az egészséghez való tudatos viszony (egészség-tudatosság) eszköz a szubjektív jól-lét, a pozitívan megélt életminőség megteremtéséhez.


"Az ún.bio-pszicho-szociális paradigma kimondja, hogy az egészségi állapot komplex fogalom, biológiai, pszichikai és szociális dimenziói vannak. Újabban a spirituális dimenzióval kiegészülve BPSS (bio-pszicho-szociális-spirituális) paradigmáról beszélünk, amely magába foglalja az egzisztenciális kérdésekhez való viszonyulást is. A mai, individualista társadalomban ugyanis már nem létezik egységes értékrend, az egyéni értékrendek talaján pedig mindenki a maga módján próbálja tisztázni  az élethez való viszonyát, keresi az élet értelmét, próbálja megérteni sorsfeladatait. Az életértelmébe vetett hit azt jelenti, ahogyan az egyén egységében látja, jelentéssel ruházza fel vagy értelmet ad életének annak tükrében, amit a maga számára életcélnak, életfeladatnak tekint. Az egzisztenciális-spirituális dimenzió visszahat az életminőség többi elemére is, hiszen befolyásolja az életmódot, az egészséghez és betegséghez való viszonyulást, az egészségről való gondolkodást, a lelki egészséget, a társas kapcsolatrendszerben elfoglalt helyet, és sok más, a testi, lelki és szociális jólléthez fűződő egyéb jelenséget."  (Pikó Bernadett fenti tanulmányából.)

Nagyon érdekes ebben a témakörben Kopp Mária, Skrabski Árpád: MAGYAR LELKIÁLLAPOT AZ EZREDFORDULÓ UTÁN c. tanulmánya, de az ő gondolataik, és az azokhoz fűződő saját gondolataim  már holnapra maradnak. 

A test és a lélek egészség esélyei (egyszer s máskor)

David Gilmour (Pink Floyd story 1965-2012),
 A fiatalságom egyik férfi-ikonja
Hosszú haj, zene, önmegvalósítás, kultúra, művészet

Közhely, közhely, közhely, hogy amíg egészségesek vagyunk, többségünk nem is hederít az egészségtudatos életvitel kialakítására. Pontosabban az én generációm - üdítő kivételektől eltekintve - fiatalkorában nem sokat foglalkozott az egészségével.
A 70-es években éltem a gimnazista, egyetemista éveimet. Keveset mozogtunk. Dohányoztunk, sokat. Rendszertelenül ettünk, keveset. Ebben az évtizedben hódított a konyak...
De, nem hallottunk hormon kezelt baromfi húsról, nem olvasgattuk a szupermarketekben (mert még nem is nagyon voltak) az élelmiszereken feltüntetett adalékanyag-mennyiségeket (mert még nem is tüntették fel).
Azokban a körökben, amelyekben én mozogtam, nem füveztünk, viszont Kundera regénycímével élve: élményünk volt, hogy  "az élet  máshol van". Majdnem tisztán láttuk azokat a társadalmi körülményeket, amelyek a reális életterünket megszabták, de rengeteget olvastunk, beszélgettünk, vitatkoztunk, és voltak céljaink, jövőképünk, eszméink, elveink. Az a szellemi légkör, amelyet önmagunk számára kialakítottunk - úgy, ahogy - rendben tartotta a lelkünket. Hosszasan sorolhatnám még miben, mivel ártottunk az egészségünknek, és mi mindennel használtunk neki.

Brad Pitt, a mai kor férfi-ikonja

Azt tapasztalom, hogy a mai a fiatalok között markánsan jelen van az egészségtudatos szemlélet.

Közülük sokan figyelnek arra, hogy minél egészségesebben étkezzenek. Egyre keresettebbek a biotermékek, helyi termékek.  Figyelnek a kozmetikumok összetételére. Figyelnek rá, hogy sokat mozogjanak. A gépkocsi használattal szemben tömegesen a kerékpározást részesítik előnyben. Fontos az egészséges, az erős test.
Sok fiatal fordul a természet felé. A természet szeretete, a természet közeli életmód vágya, megvalósítása sokak számára realitássá válik. Hátat fordítanak a nagy városoknak. És fiatalok tömegei választanak spirituális utakat a személyiségfejlődésük kibontakoztatásához.

(Persze tudom, hogy emellett tömegesen jellemző az önpusztító, kilátástalanságban vergődő, cél nélküli fiatal is, de nem is az a célja ennek a bejegyzésnek, hogy elemzésen alapuló, pontos kor-körképet adjon az egészséghez való viszony átalakulásáról.)

Azok akik manapság egészségesen akarnak élni,  egyre tudatosabban törekszenek az egészség rendszerszerű megközelítésére. Próbálnak egészségesen étkezni, tiszta vizet inni, jó levegőn élni, harmóniába kerülni az élet természetes körforgásával. Tudatosan törekszenek a testi lelki harmónia megteremtésére. De vajon  könnyebb vagy nehezebb helyzetben vannak, mint a 70-es, 80-as években?

Ez a pár sor csak délutáni, tea melletti gondolat-kószaság. Akinek kedve van, egy másik szobában, egy másik tea mellett kiegészítheti a fenti felsorolást, vitatkozhat vele, szememre vetheti az általánosítás vétkét, de megteheti azt is, hogy elgondolkozik azon, melyik kor életkerete kedvezett jobban a lélek egészségesebb működésének.