„A tánc gyerekkorom óta része az életemnek." (Markó Éva)

Markó Éva, nívódíjas táncművész, tánc és gyerekjóga oktató

A TÁNC VILÁGNAPJA alkalmából arról kérdezem Évát, hogyan járul hozzá a balett a gyerekek harmonikus fejlődéséhez?

Éva: Valamiért egész életemben ez a két dolog motoszkált bennem az, hogy táncoljak, táncművész legyek, és az, hogyha egyszer, ha már nem táncolhatok, akkor gyerekeket tanítsak. Minket, táncosokat fel is készítenek arra, hogy rövid az az idő, kb. 10 év, amíg aktívan táncolhatunk. Én, ha nem is önszántamból, de még le is rövidítettem ezt az időt, mert amikor a három gyerekem közül kettő megszületett, akkor már nem tudtam színházban dolgozni. Elkezdtünk a barátnőmmel szervezni itt, Pécsett egy balett-iskolát, mert tovább akartam adni azt a sok szépséget, értéket, amit én magam átéltem a tánc tanulása és előadása révén.

Pécsett ekkor igazi hiánypótlást jelentett a vállalkozásunk, mert nem volt ilyen jellegű képzés a városban. Nem művész-képzést akartunk indítani, hanem az volt a célunk, hogy a régi balett iskolákhoz hasonlóan a tánc, a mozgáskultúra szeretetét alakítsuk ki gyerekekben. A zeneiskolába sem azért járnak, hogy mindenki zeneművész legyen.

Fontosnak tartanám a mai világban is, hogy úgy, mint a múlt századokban a lányok tanuljanak verseket, ha lehet zenét és táncot is. És fontosnak tartottam, hogy mindazt a szépet, amit négy éves korom óta nekem a tánc ad, azt másoknak is átadjam, mert azt gondoltam, ha ez nekem jó volt, akkor másoknak is hasznára lesz. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy megismerjék a kislányok a testüket cm-ről, cm-re. Eljönnek az óvodások az órára és a tánctanulás és az alap gimnasztikai gyakorlatok mellett az első félévben megtanítom, hogy hol a bokájuk, a csuklójuk a különböző testrészeik, mi az a mellkas, gerinc, izmok, stb.,mert nem tudják. Az én-kép kialakul két éves kora körül, de azt, hogy ő egy testben lakik, azt muszáj megtanulnia minél előbb, mert jobban tudja használni, ha ismeri. Onnan kezdve, hogy tudja a kis óvodás kislány, hogy mije hol található, el tudja kezdeni irányítani is. Meglepő, hogy a felnőttek közül sincs mindenki tisztában azzal, hogy melyik izmuk hol található, mire jó. tehát én úgy gondolom, ha a kisgyerek tudja irányítani a testrészeit, akkor könnyebben megtanulja, hogy más is irányítható az életében.

Fontosnak tartom azt is, hogy nálam klasszikus zenét is hallgassanak, ehhez én mindig elmondom, hogy ki a szerző, mikor írta, miről szól (ha balett zenéről van szó) Elviszem őket színházba.  engem ugyan nem láttak táncolni, de sok mindent el tudok nekik magyarázni a balettel kapcsolatban. Fontos az is, hogy megtanulnak a kislányok csoportban dolgozni, tudják milyen figyelni a másikra, vagy épp együtt dolgozni. De a legfontosabbnak azt tartom, hogy levetkőznek olyan gátlásokat, amelyek hátráltatják őket. A későbbi életükben is fontos lehet, hogy gátlások nélkül merjenek szerepelni, felelni az iskolában, ma ez az érvényesülés szempontjából nagy előny. Minden gyereknek,  3 évesen épp úgy, mint a 18 évesnek  évente lehetőség szerint legalább egyszer ki kell állni a színpadra, és szerepelnie kell. Sosem dobom őket a mély vízbe! Biztos tudással küldöm ki őket a színpadra, és igen is elvárom, hogy álljon a közönség elé, és mutassa meg, azt az értéket, amelyet ő tud. Ha ez kisgyermek korban kialakul, később is könnyebben vállalja azt, amit szeret, amire képes, könnyebben szerepel. Megtanulják a tanítványaim, hogy tisztelni kell azokat az embereket, akik értük odajöttek, hogy megnézzék a produkciójukat. Persze nagyon sokat élvezkedünk is. Be van osztva az idő, és mindig van időkeret arra is, hogy felhőtlenül élvezzék a mozgást, improvizáljanak.

Azt tudni kell, hogy óvodás korban még nem lehet nagy eredményeket elérni. A szülők úgy látják, hogy a gyerek mindig csak ugyanazt csinálja, azt tudj, amit már korábban is tudott. És vannak szülők, akik ezért nem hozzák a kicsiket, mert nincs számukra látható eredménye a befektetett időnek. Iskoláskorban látványos a fejlődés, de sajnos az első osztályba kerülő gyerekek közül is vannak, akik abba hagyják a különórákat, főként a szülők miatt, akik úgy gondolják, hogy a balett már nem fér bele a zsúfolt napi rendbe. Pedig éppen az iskolába kerülő gyerekek számára jelentene feszültségoldási lehetőséget a tánc. A tanulást pedig kifejezetten támogatja a sok mozgásos feladat, koordináció, térbeli látásmód kialakulása, koncentrálást fejlesztő felkészülés, koreográfiák betanulása. Ez a kor hattól nyolc, kilenc éves korig a leghatékonyabb időszak a balett tanulás szempontjából.

Azt tapasztalom, hogy azok a négyéves lányok, akik 10 éve járnak hozzám, úgy mozognak, hogy megfordulnak utánuk az utcán. Egy nőnek egyébként is fontos a tartás, nemcsak testi, hanem lelki értelemben is.

Rozi: Ha leegyszerűsítve összefoglalom, Ön ezzel a szemlélettel modellizálja azokat az alapértékeket, amelyekre egy egészséges gyereknek szüksége van. Önirányítást, önfegyelmet, szabadságot, szépséget kapnak a mozgáskultúrától.

Éva: Igen. Én szeretném legalábbis. De nagyon nehéz. Még tíz éve is könnyebb volt. Ma már nem adnak a szülők időt a gyereknek, hogy végigjöjjenek velem az úton. A szülők közül sokan célorientáltak, de az utat meg akarják spórolni.

Rozi: Úgy tudom, felnőttek is járnak Önhöz. Erről is meséljen nekem.

Éva: Balett alapú tánc tréningre járnak hozzám a felnőtt hölgyek. Ez úgy kezdődött, hogy van egy amatőr táncosokból alakult flamenco egyesület Pécsett, és ők látásból ismerve engem, megkértek egyszer, hogy segítsek nekik abban, hogy megismerjék a testük működését. Tartottam nekik tréningeket, és ebből alakult ki a felnőttek számára meghirdetett balett alapú tánctréning. nagyjából azt csinálom velük is, mint a gyerekekkel. Bemelegítés után olyan gyakorlatokat végzünk, amelyekkel megmozgatjuk azokat az izmokat, amelyeket egyébként alig használnak, viszont a tánchoz elengedhetetlen , továbbá például tanulunk forgás technikát, nyújtunk és a végén persze van tánc is.

Érdekesség, hogy engem meg beszippantott a flamenco. Ez a flamenco csoport jót tett velem. Újra táncolok. Éppen a hétvégén, a TÁNC VILÁGNAPJA  alkalmából épünk fel. Több, mint tíz éve nem táncoltam színpadon.

A balett és a flamenco mellett a harmadik szerelmem pedig a gyerek jóga, sok áldásos hatásával, de egyelőre nagyon kevés Pécsett az érdeklődő. Bízom benne, hogy nemsokára ennek is eljön az ideje.

Waldorf: az élményóvoda és iskola

Az iskola életre meghatározó élmény akkor is, ha pozitív, akkor is, ha negatív élmény. Ez az a keretrendszer, amelyben felemelhetnek, inspirálhatnak vagy leverhetnek bennünket hosszú időre. Megtanulhatjuk élvezni a szabad gondolkodást, véleménynyilvánítást, vagy megtanulhatunk beletörni a kötelező reprodukálások lehangoló világába. Hihetetlen sok erővonalnak kell egy irányba mutatni ahhoz, hogy pozitív élmény, és ne gyötrelem, vagy jobb esetben színtelen folt legyen az iskola.

És az óvodák világa? Emlékeztek még a saját óvodai élményeitekre?

Gyürüs-Kutnyánszky Ivette-tel, egykori tanítványommal beszélgetek, aki a Waldorf óvodák világába avat be minket, olvasókat.

Rozi: A Waldorf óvodáról, iskoláról sokan, sokféle – gyakran szélsőségesen eltérő - véleményt fogalmaznak meg, gyakran a nélkül, hogy ismernék a Waldorf módszert, szakmai programot. Én sem ismerem átfogóan, ezért kérlek, hogy foglald össze a Waldorf pedagógiai módszer, szemlélet lényegét! Emeld ki, hogy te mit tartasz benne a legszimpatikusabbnak!

Ivette: A legfontosabb az, ahogy a pedagógusok a gyerekhez fordulnak. Tisztelettel, szeretettel teszik ezt. Elfogadják őket, olyanoknak, amilyenek. Nem akarják megváltoztatni őket. Szabad, önálló akarattal élő embernek fogják fel a gyerekeket. Azokat a képességeket fejlesztik, amelyekben jó az adott gyerek. Ehhez persze jól meg kell ismerniük a gyerekeket, és ezt elengedhetetlennek is tartják. Nyitott, érzékeny pedagógusok dolgoznak az óvodában és az iskolában is. Minden a gyerekek körül forog, a jó értelemben. Érzelmi biztonságot, életkori sajátosságaiknak, szükségleteiknek megfelelő bánásmódot kapnak itt a gyerekeink, nincsenek túlhajszolva, igazi gyerekek lehetnek, rengeteg szabad játékkal, meséléssel, kézművességgel.

(Forrás:www.waldorf,pécs)

Fontosnak tartják az óvodában a kézművességet, különösen a finom motoros mozgás fejlesztését is az iskolába készülő gyerekeknél, pl. körmöcskéznek, szőnek, a fiúk is. Az oviban egy vegyes életkorú csoport van. A nagyobbak kézműveskedése sokszor jelent motivációt a kisebbeknek is.

Érdekes mozgásformákkal is megismerkednek a gyerekek. Ilyenek az euritmia és a bothmer –gimnasztika. Az euritmia mozgásművészet, finom, lágy mozgásokból épül fel. Az euritmiát látható beszédnek is nevezik. A gyerekek lemozognak pl. hangokat.

(Forrás:www.waldorf,pécs)

Fontos a természet és a hagyományok: minden héten kirándulnak, erdőt járnak az óvodások, a többi napon is kint vannak a levegőn, ha csak lehet.

Az ünnepeken nincs feszes műsor, közösen ünnepelnek gyerekek, pedagógusok, szülők.

Az iskolában egy osztálytanító 8 évig viszi a gyerekeket. Hozzá társulnak a szaktanárok.

Két nyelvet lehet tanulni: angolt és spanyolt.

A képzés epochákban történik, tömbösítve egy –egy témakört tanulnak a gyerekek. Nincs tankönyv, a gyerekek epocha-füzetekbe maguk írják, rajzolják a tudnivalókat.

Eltérően a hagyományos iskoláktól itt nem versenyeztetik egymással a gyerekeket, nincs osztályozás sem.

(Forrás:www.waldorf,pécs)

Nekem az is szimpatikus itt, hogy a szülők is fenntartók. Nem egy nagy vízfej intézmény-fenntartó áll a háttérben és hozza a döntéseket a fejünk felett, hanem a szülők maguk döntik el, mennyit tesznek bele a szabadidejükből, a tudásukból, az energiáikból. A szülők sütik a kenyeret a tízóraihoz, mi takarítunk, gyomláljuk az udvart. Persze állami normatívát is kap az intézmény, hisz államilag elfogadott óvodai programja és iskolai kerettanterve van, de a szülők havi hozzájárulással és a munkájukkal is hozzájárulnak a működéséhez.

Rozi: Nagy örömmel hallgatom ezeket a gondolatokat, mert engem határozottan zavar, hogy manapság a liberális szemléletű iskolákhoz egyértelműen a közösség deficitet társítják, miközben a mellett, hogy az egyéni képességek kibontakoztatását, az önmegvalósítás ösztönzését vallják ezek az iskolák, egyáltalán nem idegen tőlük a közösségépítés sem. És te is erről beszélsz. Jöttetek egy szabadelvű gimiből, és hasonlót keresve élvezitek, hogy a fiatok jó közösségben fejlődik, és ti, magatok is részei vagytok a szülői közösség építésének is.

Rozi: Mikor döntöttétek el, hogy a fiatokat, Besit Waldorf óvodába járatjátok?

Ivette: Meg sem született még a fiúnk, amikor már természetesnek tartottuk a férjemmel együtt, hogy Besit nem hagyományos, hanem alternatív programmal rendelkező intézménybe íratjuk. Utánanéztünk, mi jöhet szóba, és mivel a Montessori program talán csak egy intézményben van Pécsett, a Waldorf pedig az óvodától kezdve felmenő rendszerben biztosítja az általános iskolai képzést is, így a Waldorfot választottuk. Olvastuk Vekerdy Tamás könyveit, így a Waldorf módszerről szólót is, és ez is megerősített bennünket abban, hogy jó irányban gondolkozunk a gyerekünk óvodai elhelyezéséről. Azóta pedig bebizonyosodott, hogy valóban ez a mi utunk.

Rozi: Olyan szerencsések vagytok, hogy mindkettőtök személyiségéhez közelebb áll az alternatív, mint a hagyományos óvodai, iskolai program?

Ivette: Igen. Mindketten a pécsi Nevkó-ba jártunk. Ezt a középiskolát akkoriban reform gimnáziumnak tartották sokan, és az is volt. Sokat kaptunk ott mindketten, és velünk együtt sok volt-nevkósnak is az a véleménye, hogy az a szabadelvű légkör, a diákok egyéniségének kibontakoztatását támogató tanári közösség, mindaz, amit ott megtapasztaltunk, maradandó pozitív emlék ma is. Érdekes az is, hogy több volt-nevkós gyereke jár Waldorfba, sőt az volt óvónéni is nevkós volt.

Rozi: Mennyibe kerül a Waldorf Óvoda?

Ivette: A legmagasabb havi hozzájárulás 25000Ft + az ebédköltség, de ha valaki ide szeretné íratni a gyerekét, és nem engedheti meg magának a finanszírozását, részesülhet szociális támogatásban, és van ösztöndíj programunk is.

Rozi: Helyileg hol találhatók a Waldorf intézmények?

Ivette: Jelenleg a Tettyén van az óvoda és a Bánki Donátban működik az iskola, de Pécs Város Önkormányzatától használatra megkaptuk az Istenkúti Iskolát és Művelődési Házat, így jövő évtől ott lesz az iskola, és ott indul a második óvodai csoport.

Alapkő-letétel az új iskolánál

Rozi: Hol lehet megtanulni a Waldorf pedagógiát?

Ivette: Két helyen. Solymáron a Waldorf Pedagógiai Intézetben 2,5 éves képzéssel, az ELTE

Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Karán 1,5 éves továbbképzéssel, mert mindkét képzésnél feltétel a pedagógus végzettség.

Rozi: azt már meg sem kell kérdeznem, hogy Besi a Waldorfban folytatja-e a majd az útját az óvoda után.

Ivette: Biztosan. De azt hozzáteszem, hogy gyermekenként érdemes megfontolni, melyik iskolatípus illeszkedik a gyerek személyiségéhez.

Rozi: Igen. Az én nagyobbik unokám a PTE I.sz. Gyakorlójába jár, és én is tele vagyok pozitív élménnyel. Nagyon színes iskolai életük van, amelybe a színházlátogatástól az interaktív projekt-napokig, a Tudásközpontban tartott tanórákig, versenyekig sok minden belefér. És nekünk igazi gyerekszerető tanító nénink van. Azt hiszem a Gyakorlók is messze kiemelkednek az átlagos általános iskolák közül.

Bízom benne, hogy a közoktatás nagy átalakítása nem mossa el ezeket a szigeteket, amelyeken a gyerekek jól érezhetik magukat, és a tananyag mellett élményeket is kapnak

Grafológia, önismeret:Április 5-én Nyitott szombat az Egészség-palettán”

Gyere be egy kávéra, és tedd fel azt a kérdést, ami legjobban érdekel önmagaddal kapcsolatban!

A 90-es években tanultam, majd tanítottam is grafológiát, íráselemzést. Ma is hálás vagyok a sorsnak, hogy elém tette a mindkét lehetőséget. Szerettem tanulni és tanítani is.

Olyan élethelyzetben találtam rá erre a személyiségismeretet szélesítő módszerre, amikor szükségem volt önmagam újragondolására, az önismeretem erősítésére. Aztán nagy élményt jelentett másokat is hozzásegíteni a fejlődéshez.

A grafológus számára nem az írás tartalma szólal meg az elemzés során. A betűk alakját, a kötéseket, sorok formáját, sok mindent néz, amikor az írást elemez. Méricskél, analizál, szintetizál, és egyre többet lát az írást készítő emberből. A betűkből lassan kibontakozik egy ember képe. Az elemző rálát a másik ember gondolkodásának sajátosságaira, az akaraterejére, érzelmeire, társas kapcsolati motivációjára, a pénzhez való viszonyára, arra, hogy alkalmas-e arra a pályára, amire készül, vagy amelyen tevékenykedik. Látja az elakadások természetét, a továbblépések lehetőségét.

Rengeteg írást elemeztem, sok emberrel beszélgettem az elemzés eredményéről, a továbblépés lehetőségeiről. Aztán elsodort az élet a grafológiától. Más pályán folytatódott az életem, de mindig bennem volt a bizonyosság, hogy visszatérek az íráselemzéshez. Most megadatott a lehetőség a visszatérésre, és döbbenten tapasztalom, hogy az új divatok mintha lesodorták volna a grafológiát a palettáról. Új divatok jönnek, mennek, de hiszem, hogy az emberek kíváncsisága önmaguk iránt, kiolthatatlan.

A „Nyitott szombat az Egészség-palettán” egy kísérlet. Kíváncsi vagyok, szembesülni akarok azzal, hogy van-e még érdeklődés grafológia iránt, vagy tényleg elfújta a szél ezt a szelíd önismereti módszert.

Jó lenne, ha az derülne ki, hogy visszaállítható a grafológia iránti érdeklődés. Ha az derülne ki: kíváncsiak vagytok, mit mutat az írásotok rólatok!

Kiknek ajánlom a grafológiai elemzést? Elsősorban azoknak, akik elakadtak, elbizonytalanodtak az életükben (társkapcsolatban, gyereknevelésben, karrierben, stb.) és szeretnének továbblépni.

Bővebb info:  http://www.egeszseg-paletta.hu/, Hírek
                     30 22 67 595