Marcival, a 9 éves unokámmal egyik hajnalban neki feszültünk a hideg ködnek, hogy eljussunk a hajnali misére, út közben igazi misztikus élményt éltünk át az alig felszálló sötétségben sárga fénnyel megvilágított bazilikához igyekezve. Ady sorai bukdácsoltak bennem:
"Borzolt, fehér Isten-szakállal,
Tépetten, fázva fújt, szaladt
Az én Uram, a rég feledett,
Nyirkos, vak, őszi hajnalon,
Valahol a Sion-hegy alatt
Egy nagy harang volt a kabátja,
Piros betűkkel foltozott,
Bús és kopott volt az öreg Úr,
Paskolta, verte a ködöt,
Rórátéra harangozott.
A Bazilikába többször is visszatértem az idei adventi időszakban. Két hangversenyt is hallgattam itt.
A zene kell ilyenkor. Barátnőm a Pécsi Vonósok zenekarával lépett fel, Marci az iskolai hangversenyt konferálta. Nagyon büszke voltam rá, mert magabiztosan, elfogulatlanul, hibátlanul tette a dolgát a zsúfolásig telt templomban. És a zene, az emberi hang csengése építette bennem az ünnepi hangulatot.
De zene szólt otthon is, csak úgy, a magunk örömére. Egyik ünnepi ebédhez is zenés helyet választottunk.
Luca napján rétest sütöttünk meglepi programként egy 200 fős kis zsáktelepülésen. (Erről az előző bejegyzésben írtam.)
Az adventi hetek tele voltak illatokkal: illóolajokkal (téli állom, citrom, narancs), a sülő mézeskalács felszálló illatködével, és a muffinok almás, fahéjas finomságával.
Sütöttünk itthon, sütöttünk a Gyerek csevegőben. Az utóbbi teli találat volt, pedig dec. 21-én őrültségnek tűnt programot szervezni a gyerekeknek, miközben Dorkával, a menyemmel együtt ki sem látszottunk az előttünk tornyosuló feladathegy mögül. és a gyerekek sokat nevettek, jót csevegtek, társasoztak.
Jól elfáradtak. Kiengedték az iskolában felgyűlt gőzt.
Élveztük az ovis karácsonyt, ahol Angéla jókedvű pásztor volt.
Marci gitározott az osztály karácsonyi ünnepségén.
Ő volt Gáspár a betlehemi jelenetben. Hihetetlen, mennyi örömkészség, szépség van ezekben a gyerekekben!
A Karácsonyt együtt töltötte a család. Velünk ünnepelt édesanyám, a fiaim a párjaikkal és az unokák. A karácsonyfát már a gyerekek díszítették. Az ünnepi vacsora illata, majd maga a vacsora fenséges és egészséges volt.
Sokat olvastam, sétáltam.
Szilveszter napján megmásztuk a Zengőt. Misztikus élmény volt ez is...Köddel indult, köddel fejeződött be az adventi, karácsonyi, év végi időszak.
Egészségesen álltam készen az új év köszöntésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése