EGÉSZSÉG-PALETTA: Motorozás: harmónia vagy adrenalin keresés?

Riport Kékes Ferenccel

Rozi: Mostanság, hogy a férjem (hatvanévesen) és két fiam (harmincon felül) motorokat vettek, és egyre inkább hatalmába keríti őket a motorozás vágya, akár esik, akár fúj, engem is egyre jobban izgat a motorosok lélektana. Tudom, hogy te régen gurulsz, és régi ismeretségünket kihasználva, tőled próbálom megtudni, mi a motorozás varázsa.Van egy emlékem arról, hogy több, mint egy évtizede egyszer nálatok vacsoráztunk, és azt követően titokzatosan levittél minket a pincébe, és megmutattad a motorod.

Ferenc.: Ez 13 éve lehetett, mert akkor vettem az első chopperemet a konyhafelújításra félretett pénzből. A feleségem bölcsessége volt, hogy megérezte: a férfi lélek most motorra vágyik, hagyni kell a fenébe a konyhát (amit aztán a következő évben felújítottunk)! Úgy emlékeszem, a motorom mellett volt egy robogó is a pincében, mert robogóval kezdtem, ill. kezdtem újra a motoros őrületet. A robogózás élménye már tizenéves korban megvolt, és aztán jóval később, az igazi férfikorban jött az első chopper.

R. Miért vesz valaki motort? Abban az időben még nem is volt akkora divat a motorozás, mint most..

F: Két motivációs csoportot találtam, amikor elkezdtem motorozni. Egyikbe a hozzám hasonló deresedő bajuszú férfiemberek tartoznak, akik túramotorokkal, chopperekkel, cruiserekkel járják az utakat, és a harmóniát keresik. A magunk fajta motoros nem száguldozik, hanem néz, szemlél, szagolgat, beszélgetni szeret, kis falusi kocsmákban megállni, élményeket szerezni, és teljesebbé tenni az életet a motoros élmények által. Van egy másik csoport, őket nem a harmónia vonzza, (legalábbis én így gondolom) hanem az adrenalin. Őket a motoros népnyelv - kicsit morbid módon - donoroknak is szokta nevezni. Több ismerősöm is van köztük, többen felajánlották, hogy próbáljam ki a sport motorjukat, de én ettől mindig elzárkóztam. Nem vágyom rá. Ők egyértelműen azt mondják, fantasztikus élmény az adrenalin! Amikor nagy sebességgel bedőlnek a nagy kanyarokban, átélik ezt az élményt, és fütyülnek minden másra a világon. Hát én ezt tudomásul veszem, de tőlem távolabb áll. Tehát valószínűleg ez a két motiváció – a kiteljesedő harmónia-vágy vagy az adrenalin-vágy áll a motorozás hátterében.

Illetve van egy harmadik motiváció: a nosztalgia. És ahogy meggondolom, én ebbe a harmónia-nosztalgia motivációs csoportba sorolom magam. Egészen kicsi gyerekkorom óta szagolgattam, körbe jártam apám motorját. Pannóniája volt. A legfennköltebb foglalatosságom az volt, ha felülhettem rá, börrögtethettem. Ez a hangulat, élmény áthatotta az egész életemet. Kb. 11 éves lehettem, amikor apám Simsonját stikában a mellékutakon már próbálgattam. Aztán középiskolás koromban nagyon vagány dolog volt a Nagy Lajos Gimnáziumhoz bekanyarodni a Riga típusú segéd-motorkerékpárral, amelyből kiszereltük a hangtompító egy részét, és ez által karcosabb lett a hangja. Abban az időben, a 70-es években jelent meg a Szelíd motorosok című film, és akkor a film hatására felhajtottuk a Riga kormányát, persze meg sem közelítette a látványt, de azért jó érzés volt.

Több, mint 10 évvel ezelőtt újra kezdtem motorozni, és a kb. az azóta eltelt időben 120-130 ezer km-t tekertem le három motorral, nem számítva a robogókat. Egy kisebb, védhetetlen esés is előfordult, de tanulópénzként megérte. Azóta még jobban figyelek.

R.: Most, hogy a férjem és a fiaim elkezdtek motorozni, elővettem Pirsig: A Zen meg a motorkerékpár ápolás művészete c. könyvet. Emlékeztem rá, hogy annak idején, amikor megjelent magyarul ez a regény, olvastam, és úgy éreztem, hogy az elején egy részletből megértettem a motorosok lelkületét. A főhős azt mondja, hogy a motoron ülve benne van a természetben, és ha autóban ülne, elzárva érezné magát az őt körülvevő kaszni miatt. A motoron érezni az illatot, a szellőt. Ebben a regényben merül fel az a gondolat, hogy a motoros motivációja lehet a technologizált való világból való menekülés lehetősége is. Te ezzel hogy vagy?

F.: Nem vonulok ki a világból, elfogadom a technologizált világot, élmény a combjaim között duruzsoló 1900 köbcenti, a dugattyúk hangja, surrogása. Tavasszal, amikor nyílnak a sárga virágok jó sok protamint érzek a bajszomban, mert a nyitott sisak mellett beleragadnak a bogarak. Szóval a motor és a természet együtt a harmónia. Én a világ teljességét érzem ilyenkor. Régen a Mecsek vadregényes kisebb útjain a vad-sózókba vittem sót az állatoknak, tehát a természettel való azonosulás az erős motívum, de nem gondolok semmiféle kivonulásra.

R.: Ápolod-e a motorod? Mert ebben a regényben ez is egy érdekes, szinte filozófiai kérdéssé válik? Hozzátartozik-e a motoros lelkülethez?

F.: Ezeket a motorokat már nem lehet otthon szerelgetni, eltekintve a kisebb alkatrész cseréktől. Én nem vagyok mániákus puceráló, de a pincében van egy kis sámlim, és odaülvén törölgetem, fényesítem. Vannak olyan ismerőseim, akik tudatosan úgy alakították ki a teraszukat, hogy azon keresztül bevihessék a nappaliba a motorjukat, és télen ráülnek, fényesítik.

R.: Ahogy veled kapcsolatban érzékelem, és ahogy a család motorosainál is látom, a motorozás mintha szenvedéllyé válna.

F.: Nem szenvedély, inkább életforma. Aki ezt megélte, megéli, nem is akar szabadulni tőle. Ettől boldog. És a motorozás meghatározza a gondolkodásmódot is. Ahogy mi például a feleségemmel, aki benzintyúkká vált, beszélgetünk otthon a világról, abban benne van már a motoros szemlélet. A benzintyúk egyébként a motoros világ terminus technikusa, a motorozó nőket jelenti. A feleségem nem csupán azért ül fel, mert éppen velem akarja tölteni az időt, hanem ízig-vérig motoros tyúkká vált. Úgy figyel, úgy kommunikál a részletekre is figyelve, ahogy az a motorozás során a vérünkké vált.

Feleségemmel, a benzintyúkkal

R.. Hogy lehet az élet dolgait motoros szemmel figyelni?

F.: A motorosok között pl. nagyon erős a szolidaritás, íratlan szabály az odafigyelés a másikra. Nem véletlenül köszöntik egymást az utakon. „Számíthatsz rám.”- jelezzük egymásnak. Erős a szolidaritás, a tolerancia a motorosok között. Ez egy pozitív nézőpont a világhoz. Ha otthon beszélgetünk, ebből a nézőpontból közelítjük a világot. Ez a szemlélet lassan alakul ki az emberben, de mi már nem az emberek hibáit keressük. Egyébként én pl. ritkán találkoztam agresszív motorossal.

Egy kedves barátommal, jó kedvűen

R.: Ha ez így van, miért alakult ki a társadalomban mégis egy meglehetősen negatív viszonyulás a motorosok iránt?

F. : Akiről beszélek, azok a harmóniára törekvő, szemlélődő túramotorosok. A sportmotoros világ biztosan ingerlőbben hat a közlekedőkre. Ők tesznek a világra, hajszolják a sebességet, az adrenalint. A chopperesek közül csak azokra haragszanak, akiknek hangosak a motorjaik, meghúzzák a gázt városi környezetben is, a madarak is infarktust kapnak tőlük. Én és a hozzám közelállók nem csinálnak ilyet. Ez kultúra kérdése.

És van a motorosoknak világnézeti alapon létrejött csoportosulása is. Én őket kevéssé ismerem.

R.:A harmóniát kereső motorosok is szerveződnek csoportba, vagy inkább a magányos vagy a párjukkal motorozás jellemző rájuk?

F.: Mi gyakran megyünk kettesben a feleségemmel, aki gyakran kapirgálja a vállamat, hogy induljunk valamerre. Szeretünk azonban csoportban is motorozni. Pl. a Pécsi motorosok szerveztek ősszel egy szezonzáró gurulást. Még a szomszédos megyéből is jöttek. 400-600 motoros motorozott együtt. Megismerkedtem emberekkel, ez önmagában is jó. És szerveződnek kis közösségek is, összeverődnek, akik szívesen motorozgatnak együtt.

Ezekben a motoros kis közösségekben is vannak íratlan szabályok, pl. tilos a politizálás. Akár tudhatjuk is egymásról egymás politikai szimpátiáját, de a motoros csoportban nem beszélünk róla. Van elég téma e nélkül is.

A Káli-medencében a Göndöcs-fiúkkal

R.: Gyakran hallani, hogy a motorosok iránti ellenszenvnek az az oka, hogy megengedhetik maguknak ezt a hobbit, vagyis drága hobbinak hódolhatnak.

F.: Kell hozzá pénz természetesen. Az első motorom 1 millió Ft volt. Ma 1-2 millióért jó állapotú motorokat lehet venni. A nagyobb példányok drágák. Én egy közepes kategóriájú motorral járok. Kialakult Magyarországon is a használt motorok piaca, így egész jó áron lehet megfelelő motort találni. És persze kell a felszerelés, ami fokozatosan is megvásárolható. A bukósisak alap, de a többi, pl. a ruházat, dobozok lassan is összeszedhetőek.

Az első motoros szerkóim szinte röhejesek voltak. A Kórház téren volt egy kis bőr bolt külföldről behozott áruval, ott vettem én is használt bőr cuccokat. Aztán meg kellet venni az esőálló ruházatot. Most már évek óta nem vettem semmit, pedig legszívesebben azt tenném, amit Gombóc Artúr, aki szerette volna, ha lett volna háromszög alakú és mindenféle alakú csokija. Én is szeretném, ha lenne egy nagy szoba, és abban ilyen sisak, olyan sisak, mindenféle szerkó. Nincs ilyen szoba, de ami szükséges, az megvan.

R.: Mint tudod, elindítottam az Egészség-paletta blogot és Facebook oldalt. Azt kutatom, ki hogyan tud hozzájárulni személyes eszközrendszerrel az egészsége fenntartásához, a saját jól-létének javításához. Fontosnak tartom, hogy magunk vállaljunk felelősséget a harmóniánk kialakításáért. Hogyan látod e tekintetben a motorozást?

Itt éppen Matyival

F.: Lemegyek a garázsba, meglátom a motorom, és elkezdek mosolyogni. A motorozás hozzájárul a boldogságomhoz! Nem beszélve arról, hogy rövid idő alatt kint vagyunk a természetben a friss levegőn. Elsősorban persze a lelki egészséghez járul hozzá a motorozás, de így is az egész emberre hat. Aztán az egészségnek jót tesz végigbeszélgetni egy-egy programot, mondjuk egy kupica pálinka vagy egy pohár rozé mellett. Az élmények újraélése erősíti a boldogság érzetet. Gurulni jó! És ahogy nálatok is, nálunk is öröm a fiaimmal való együtt motorozás.

Így kezdődik ...