MIBEN TUD SEGÍTENI A BÖLCSŐDE A CSALÁDOKNAK?

Magyarországon a bölcsődék több mint 160 éve állnak a családok szolgálatában. A korábban jellemző egészségügyi szemlélet, - a napjainkra végbement szemléletváltásnak köszönhetően – komplex szemléletű, gyermekközpontú, családtámogató szolgáltatássá fejlődött. A bölcsőde gyermekjóléti alapellátás részét képzi.

Az intézményes gyermekellátásról, a „nem-szülőigondozás” mibenlétéről, annak előnyeiről, hátrányairól rengeteg elmélet kering. A témáról mindenkinek van véleménye, így szülők, nagyszülők, szakemberek pro- és kontra érvelnek a bölcsődei ellátás ellen, vagy éppen amellett.

A fejlődéslélektani kutatások ma már a legtöbbek számára elfogadható módon igazolják, hogy az első 7 év minősége minden tekintetben kihat a felnőtt élet minőségére, az életpályára. Az első életévek  jelentősége és feladata nem csak az egyéni fejlődés, hanem társadalmi szempontból is rendkívüli. Így a bölcsődei ellátás modern felfogásában a szolgáltatás funkciója már nemcsak a szülők munkavégzésének támogatása, a gyermek napközbeni felügyelete, hanem:

·           a gyermekek egészséges fejlődésének segítése,

·           jóllétének biztosítása,

·           a szocializáció, a közösségi létre való felkészítés,

·           az esélykiegyenlítés,

·           és esetenként a környezeti kockázati tényezők felismerése és kezelése is.

A szülők - a különböző életkorokban megkezdett intézményi segítséggel - ebben a korai időszakban alapozhatják meg minden területen gyermekeik fejlődését. A testi és mentális egészség, a jó kognitív képességek, az érzelmi jóllét és szociális kompetenciák együttesen építik fel a sikeres felnőtt életet.

A bölcsődei intézmények nevelési-gondozási alapelvei olyan „mankót” jelenthetnek a családok számára, amely kortól, társadalomtól függetlenül, az „örök gyermeki szükségletek ”, az érzelmi biztonság megteremtésének előfeltételei. Az alapelvek a családi nevelést megerősítve, szükség esetén azt kiegészítve segítik a gyermek egészséges testi-lelki fejlődését. 

A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ALAPELVEI:

·  A gondozás és nevelés egységének elve: A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.

·  Az egyéni bánásmód elve: A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését.

·  Az állandóság elve: A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („saját gondozónő rendszer”, felmenőrendszer, csoport és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot.

· 

Az aktivitás, az önállóság segítésének elve: A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerése, támogató segítése, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitás és önállóság iránti vágyat.

·  A pozitívumokra támaszkodás elve: A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.

·  Az egységes nevelő hatások elve: A gyermekekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.

·  A rendszeresség elve: Az ismétlődés, tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét.

·  A fokozatosság elve: A gyermek új helyzetekhez való fokozatos beszoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.

A bölcsődei ellátásban dolgozó szakemberek a 0-3 éves korosztályra vonatkozó sokrétű szakértelemmel rendelkeznek és a gyermek egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve, a családdal szorosan együttműködve, fokozatosan kapcsolódnak be a gyermek életébe. A lehetőségeinkhez képest olyan, családhoz hasonló, meleg, biztonságot nyújtó környezet megteremtésére törekszünk bölcsődéinkben, ahol a kisgyermek biztonságban érezheti magát.               

A kis csoportlétszám, a korosztály fejlettségi szintjének megfelelő játékok, a napirend, a siettetés nélküli beszoktatás, a saját kisgyermeknevelő rendszer szintén a gyermek biztonságérzetének erősítését szolgálják. Több pécsi bölcsőde rendelkezik tornaszobával, alkotószobával, meseszobával, így a gyerekek sokféle tevékenység közül választhatnak, kipróbálhatják a különböző anyagokkal való foglalatosságot. A bölcsődei intézmények szakmai programjában kiemelt helyet foglal el a zenei nevelés, így a népi gyermekjátékok, mondókák és énekek hozzátartoznak a ránk bízott gyermekek mindennapjaihoz. Az intézményi keretek adta lehetőségek figyelembevételével, a pécsi kisgyermekek magas szakmai színvonalú ellátásban részesülnek bölcsődéinkben.

Az elmúlt években, évtizedekben nagyot változott a világ, a családok elvárásai, nevelési szemlélete gyökeresen átalakult, így a bölcsődei intézményeknek is fontos feladat a mindenkori változó körülményekhez való alkalmazkodás, a folyamatos megújulás, változáskezelés.

Mai társadalmunk családi funkciókat gyengítő, elidegenítő, információktól és feladatoktól túlterhelt ingeráradatában különösen fontos segítséget jelenthet a családok számára a családi nevelést támogató, segítő intézmények megerősítése, bővítése.

A bölcsődei intézmények behozhatatlan előnye a „köznevelésben”, szemléletformálásban az, hogy a legfontosabb, legérzékenyebb időszakban találkoznak a családdal és a gyerekekkel, akkor, amikor szinte minden eldől a gyermek későbbi életkilátásai szempontjából.  Így szocializációs szerepe nem csak a kisgyermekre, hanem a családokra és a családi nevelés alapértékeire is kiterjed. A bölcsődei intézmények társadalmi szerepének újraértelmezése, megerősítése, jelenleg zajló folyamat, így:

·      a családi életre való felkészülésben,

·      a családi szerepek, funkciók megerősítésében,

·      a családi neveléssel kapcsolatos szemléletformálásban,

·      a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek artikulálásában, és képviseletében,

·      a gyermekvédelmi prevenció megvalósításában kiemelkedően fontos szereplők lehetnek a bölcsődei intézmények és szakemberek.

Mintanyújtás, szülőkonzultáció, családi- és közösségi programok, klubfoglalkozások, szemléletformáló előadások, tanácsadás (… ect.), módszerek tekintetében végtelenségig folytatható a sor mindezek megvalósításában.

Napjaink társadalmi, gazdasági változásai súlyos demográfiai problémákkal is párosulnak, így a demográfiai helyzet az elkövetkező évek legnagyobb kihívása. Magyarországon 35 évenként megfeleződik a társadalom. A népességszám drámai csökkenése, az elöregedés gyakorlatilag működésképtelenné teheti az európai társadalmakat, hiszen nem tud fennmaradni egy társadalom sem, ha nem tudja reprodukálni önmagát, és nem tud élhető jövőképet biztosítani tagjai számára.

A népesedés és családpolitikai programok sikere nagyban függ az azt megvalósító szakembereken és intézményrendszeren is, így a pécsi bölcsődék szakembereinek képviseletében azt mondhatom, hogy mi mindent igyekszünk megtenni, hogy rugalmas, differenciált, a családok igényeit kielégítő ellátással és szolgáltatásokkal álljunk rendelkezésre.

Dallosné Kaurek Csilla

szociálpolitikus

PMJV Kisgyermek Szociális Intézmények igazgatója